Publikációk

2023. szeptember 28.

Az ENSZ 2015. szeptemberben „Világunk átalakítása” címmel elfogadta a világszervezet Fenntartható Fejlődési Keretrendszerét a 2030-ig terjedő 15 éves időszakra, amely 17 Fenntartható Fejlődési Célban (Sustainable Development Goals, SDGs) fogalmazta meg a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, Földünk környezeti rendszerének megóvásához szükséges feladatokat. A vízzel kapcsolatos teendők külön célban kerültek megfogalmazásra.  A 6. számú SDG cél megfogalmazása a következőképpen hangzik: „A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés, és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára”. Ezen általános SDG célt hat tematikus valamint két horizontális részcélra bontották le, ebből a 6.5. részcél az Integrált Vízgazdálkodás (IVG) végrehajtásával kapcsolatos. Valamennyi részcélra indikátorokat határoztak meg, melyek alapján rendszeresen értékelésre kerül a végrehajtás előrehaladása. (bővebb információk itt)

Ebben az évben a UNEP harmadik alkalommal készíti el az SDG 6.5. Integrált vízgazdálkodás (IVG) részcélra vonatkozó adatgyűjtését, és ennek alapján az előrehaladás értékelését, amit Globális Jelentés formájában fog majd megjelentetni.

Ezért a korábbi, 2020. évi eljáráshoz hasonlóan 2023. márciusában a UNEP ismételt adatszolgáltatási kéréssel fordult az országok koordinátor szerveihez, így a magyar Belügyminisztériumhoz is. Az adatszolgáltatást a 2020. évi kérdőíves felmérés aktualizálásával kéri elkészíteni, 2023. október 15-i határdátummal való visszaküldést kérve. A Global Water Partnership szervezet az idei adatgyűjtési folyamatban is segíti az IVG értékelési folyamatot, elsősorban a szélesebb körű társadalmi konzultáció megszervezésével, lebonyolításával.

A Belügyminisztérium az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együtt 2023. szeptemberben elkészítette a 2020. évi információk aktualizálásával a 2023. évi Magyar Jelentés első változatát, kitöltött kérdőív formájában.

Az érdemi válaszok magyar nyelvű fordítása itt olvasható

A kitöltött Kérdőív információtartalmát a Belügyminisztérium a GWP Magyarország Alapítvány segítségével kívánja online társadalmi konzultációra bocsátani, lehetőséget adva arra, hogy az érdekelt felek, szakmai szervezetek javaslataikkal, észrevételeikkel közreműködhessenek a hazai Jelentés véglegesítésében. 

Az észrevételeket legkésőbb 2023. október 15-ig lehet a GWP Magyarország címére (gwpmo@gwpmo.hu) megküldeni.

Ezúton is köszönjük, ha észrevételeivel, javaslataival segíti a Jelentés elkészítésének folyamatát.

2020. május 8.

Töltsd le a képregény magyar / angol nyelven!

2018. szeptember 30.

A Magyar Tudományban megjelent (itt letölthető) tanulmány öt jelentős környezeti téma (toxikus nehézfémek, környezet-savasodás,  állékony szerves szennyezők,  freonok és halonok és üvegházhatású gázok)  kapcsán mutatja be az emberi tevékenységekből eredő káros (mellék)hatások tudományos felismeréséhez, szakpolitikai elismeréséhez – elfogadásához és intézkedésekhez – vezető folyamatot. Az eredetileg hasznos célú alkalmazásokról utóbb kiderült, hogy nem szándékoltan komoly káros következményeik is vannak. A szerző felidézi a felismerési folyamat néha drámai fordulópontjait és a kapcsolódó megállapodások lényegét. A bemutatott esetek tanulságosak abban a tekintetben, hogy mekkora a jelentősége az újabb keletű társadalmi-gazdasági tevékenységek, ipari eljárások kapcsán is a minél teljesebb körű előzetes hatásfelmérésnek, illetve akár az utólagos belátásnak és korrekciónak, ha és amikor már kellő mértékben igazolt a nem szándékolt, de súlyos környezeti és egészségi hatás lehetősége vagy megléte.

2018. március 22.

A globális környezeti problémákkal foglalkozó nemzetközi együttműködés eredményessége szempontjából kulcsfontosságú a nagyhatalmak tevőleges részvételi hajlandósága a közös válaszlépések kidolgozására, elfogadására és végrehajtására. Néhány globális jelentőségű környezeti megállapodás kapcsán az amerikai, a kínai és az orosz részvétel vagy kívülmaradás hátterét értékeli Nagyhatalmi érdekek és a globális jelentőségű környezeti megállapodásokcímű tanulmányában Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár. Itt tölthető le.

2018. március 22.

Az ózonréteg veszélyeztetésének felismerését követően, 30 évvel ezelőtt született meg az ózonréteg megmentésére az első konkrét teendőket tartalmazó nemzetközi megállapodás (Montreali Jegyzőkönyv). Az „ózonbarát” helyettesítő anyagokról viszont kiderült, hogy üvegházhatású gázként hozzájárulnak a „klíma-problémához”, amelyre az első konkrétabb kötelezettségeket a 20 évvel ezelőtt elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv foglalta magában.
Az „ózonbarát”, de nem „klímabarát” anyagokkal kapcsolatos probléma megoldásának átterheléséről, majd a mindkét szempontból korrekt választ jelentő nemzetközi megegyezésről és az általánosabb tanulságokról szól dr. Faragó Tibor címzetes egyetemi tanárnak a Magyar Tudomány 2017/9 számában megjelent, és itt letölthető tanulmánya.

2018. március 22.

Az iszapból nyert gáz optimális felhasználásával a Bécsi Központi Szennyvíztisztító telep2020-tól több energiát "gyárt", mint amennyit a szennyvíz tisztítása megkíván. Az így elért hozzájárulás a klíma védelemhez is jelentős.

Az AquaPress International osztrák szakfolyóirat 2106/3. számában megjelent cikket Várszegi Csaba ismerteti. Letölthető itt.

2018. március 22.

Megjelent a GWP Műszaki Bizottságának égisze alatt 2015-ben készült Integrált vízgazdálkodás Kelet- és Közép-Európában  – IVG kontra Víz Keretirányelv c. kiadvány magyar nyelvű változata, melyet az egyik szerző, Ijjas István professzor emeritus mutatott be a Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlésén Debrecenben 2016. július 7-én.

A GWP Technical Focus Paper sorozatában megjelent kötetet Janusz Kindler (Varsói Egyetem), Ijjas István (BME) és Danka Thalmeneirova (GWPO) írták a régiós országok közreműködésével. Kitér az EU Víz Keretirányelv megvalósításának helyzetére a régióban, illetve a VKI és az integrált vízgazdálkodás közti különbségre.

A magyar változat itt tölthető le.

2018. március 22.

Szeptember 4-én fejeződött be az új nemzetközi klímapolitikai megállapodást előkészítő újabb tárgyalási forduló Bonnban. Ennek lényegéről, értékeléséről és az év végi párizsi COP 21 kilátásairól szól Dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár írása.

Az új nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás előkészítése: a legutóbbi bonni tárgyalások értékelése és a párizsi csúcstalálkozó kilátásai

2018. március 22.

Dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár (ELTE TTK)

A Zöld Ipar Magazinban megjelent cikk utánközlése itt olvasható.

2018. március 22.

Dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár (ELTE TTK)

Az ókorban csodaszernek tartották, a középkorban az alkímia egyik alapanyagának tekintették, majd világszerte az arany- és ezüstbányászat fontos kelléke lett. A korai újkortól sokirányú ipari alkalmazhatóságát tárták fel, mígnem kiderült, hogy mindezen haszna mellett rendkívül kártékony az emberi egészségre.

Faragó Tibor itt olvasható kétrészes tanulmányában áttekinti és értékeli a higany alkalmazásának, hatásainak fontosabb eseteit és a használatának jelentős korlátozását célzó nemzetközi megállapodások célkitűzését, fontosabb rendelkezéseit és hatékonyságát. (A Magyar Kémikusok Lapjában megjelent cikk utánközlése.)