facebook icon
Hírek newsflow
Országos konzultáció az aszálykezelési tervezésről

WMO GWPMint korábban beszámoltunk róla a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a GWP közös programot indított el 2013. március 13-án az integrált aszálykezelésről (Integrated Drought Management Programme ? IDMP). Részleteket a programról a GWP CEE honlapján találhatók.

A közép- és kelet-európai program (IDMP CEE) 10 ország, köztük Magyarország, kormányzati szerveit támogatja aszálykezelési szakpolitikák és ?tervek kidolgozásában. A tervek szerint a program ugyancsak elősegíti az aszállyal kapcsolatos ?proaktív megközelítés? elterjesztését és tesztel innovatív megoldásokat a jövőbeli tervek kialakítása érdekében.

A programhoz tartozóan a GWP Magyarország Közhasznú Alapítvány a Vidékfejlesztési Minisztériummal és az ICID (Nemzetközi Vízrendezési és Öntözési Szövetség) magyar nemzeti bizottságával közösen konzultációt szervezett 2013. december 3-án a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A konzultáción a szakterület művelői, elméleti és gyakorlati szakemberek vettek részt és vitatták meg a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekhez illeszkedő aszálykezelési tervezés problém

A konzultáció emlékeztetője az alábbiakban olvasható.

-------------------------

EMLÉKEZTETŐ

Konzultáció az országos aszálykezelési tervezésről a WMO-GWP integrált aszálykezelési programjának (IDMP - Integrated Drought Management Project) keretében

Időpont: 2013. december 3.

Hely: Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest

Jelen vannak: ld. melléklet

A konzultáció meghirdetett programja:

9:30     Megnyitó, a konzultáció célja, az érintettek köre (Gayer József, GWP       Magyarország)

9: 45    Nemzetközi egyezmények ? a UNCCD és az EU tagsággal járó hazai       kötelezettségek és a UNCCD Dryland champions díjátadása (Molnár Péter,      UNCCD kapcsolattartó, NeKI)

10:00   Az aszály kérdésköre (Szalai Sándor, UNCCD tudományos-szakmai        kapcsolattartó, HUCID)

10:15   Növény-aszály (Jolánkai Márton, MTA)

10:30 Talaj-aszály (Blaskó Lajos, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Karcagi Kutatóintézet)

10:45 A WMO-GWP integrált aszálykezelési programjának (IDMP) bemutatása,             várható eredménye (Tamás János, az IDMP magyar programjának vezetője,     Debreceni Egyetem)

11:00   Szünet

11:30   A magyar vízstratégia, különös tekintettel az aszálykezelésre (Kolossváry Gábor, VM távollétében Ritvayné Szomolányi Mária tartotta meg az előadást)

11:45   Vita az aszálykezelési tervezésről a VGT-vel összefüggésben (Vitavezető:            Fehér János, GWP Magyarország)

12.50   Zárás (Gayer József, GWP Magyarország)

A konzultáció a meghívóban szereplő gondolatébresztő és vitaindító előadásokkal kezdődött. Az előadások vetítőképes (ppt) anyaga a fenti napirendből letölthető, a konzultáció során készített fotók itt érhetők el.

A konzultáció külön megemlítendő eseménye volt a UNCCD és az EU tagsággal járó hazai kötelezettségek és a UNCCD Dryland Champions pályázat nyerteseinek díjátadása. A díjazottak:

Gyulai Iván (az Ökológiai Intézet, a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója, a Közép-Kelet-Európai Biodiverzitás Munkacsoport, valamint a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke) - Miskolc

A pályázatának lényege, hogyan lehet úgy megművelni a talajt, hogy nem takarják ki, hanem a bakhátakat betakarják 40-60 centi rétegű mély-alommal, mulccsal, többnyire szalmával. A mulcs véd a kiszáradástól, illetve a talajt megkíméli a mechanikai tömörítő hatásoktól, a zápor nem veri le a talajt, nem tömöríti be, a hirtelen csapadék nem áll meg a felszínen, vagy nem folyik le, hanem minden csepp megkötésre kerül. A mulcs megkönnyíti a gyomok távoltartását is.

Dr. Zsembeli József (Debreceni Egyetem, AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet igazgatója)

A pályázata a talajtani és vízforgalmi vizsgálatokat mutatja be a Közép-Tiszamente főbb talajtípusain, liziméteres mérések alapján.

A díjátadásokat követően hangzottak el a program szerint meghirdetett szakmai előadások. Az előadásokat a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekhez illeszkedő aszálykezelési tervezés problémáiról szóló vita következett.

Fehér János a vita bevezetőjében összefoglalást adott az IDMP programról és a jelen konzultáció céljáról. Röviden ismertette a program 6 fő munkacsomagját:

  1. A regionális és a határokon átnyúló együttműködés (Regional and transboundary cooperation)
  2. Nemzeti tervezési folyamat (National planning process) ? útmutató készítése
  3. Demonstrációs programok (Demonstration projects)
  4. Kapacitás fejlesztés (Capacity development)
  5. Ismeret és tudatosság (Knowledge and awareness)
  6. Irányítás és támogatásgyűjtés (Governance and fundraising)

Rámutatott, hogy a program fő célja egy használható útmutató elkészítése, amelyet az egyes részvevő országok fel tudnak használni a nemzeti aszálykezelési tervezési programjukhoz. A kidolgozás során szakmai konzultációk sora mozdíthatja elő a felmerülő problémák megoldását.

Főbb megoldandó kérdések:

- Mely elemek hiányoznak az aszály megfelelő kezelése terén, milyen szabályozás           lehetséges és milyen gyakorlati programok segíthetik elő a probléma megoldását?

- Hogyan kapcsolódik / kapcsolható az aszálykezelés a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés további feladataihoz?

A több mint egyórás vita során a következő hozzászólások hangzottak el:

Vermes László, prof. emeritus, Corvinus Egyetem hozzászólásában 3 kérdéskört emelt ki.

1.  Miután az aszály fogalma nem egyértelmű, adjunk meg egy munkadefiníciót, amely a jelenséget körülírja és ennek használatával foglalkozunk ?aszály? szabályozási kérdéseivel.

2.  A szabályozással kapcsolatban ? fel kell tárni a kiindulási alapokat. Ezek az alapok fellelhetők a meteorológiai, hidrológiai és előrejelzési módszerek alkalmazásával. Javasolta az aszályérzékeny területek lehatárolását.

3. A gyakorlati programokhoz kapcsolódó észrevétele, hogy a stratégiai anyagokat össze kellene hangolni. Szükséges lenne koordinálni a már futó programokat: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia; Eróziós kerekasztal; Víz stratégia; Duna Régió Stratégia stb.

Fehér János reagálva az észrevételekre megjegyezte:

Az aszályérzékeny területek lehatárolására lehetőség nyílik 2014-től. Pályázati úton pénzforrást nyerhető majd az EU Duna Régió Stratégia (DRS) keretén belül. A DRS Priority Area 5 foglalkozik a ?Környezeti kockázatok kezelése? kérdéskörével. A PA5 Cselekvési Terve tartalmazza az aszály és vízhiány kezelésére vonatkozó feladatokat is.

Ijjas István, prof. emeritus, BME hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy a Víz Keretirányelv (VKI) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmaznak aszálykezelési elemeket. Az ehhez kapcsolódó intézkedési feladatokat be is kell emelni a VGT megújításakor. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a VKI és a VGT intézkedései csak a

-    vízhiányok okozta károsodásra vonatkozik az élővilág szempontjából, valamint a fenntartható vízhasználatokra;

-    a másik érintett probléma pedig a vízhiány okozta gazdasági-szociális kár, melyet vizsgálni kell.

A jelen projekttel kapcsolatban felvetődik a VGT megújításának és a célként megjelölt útmutató 2 év múlva elkészülő határidejének az eltérése.

Tisztázni kéne, hogy milyen intézkedések követhetők a jelenlegi aszályokkal kapcsolatban és milyenek a klímaváltozás okozta hatásokkal szemben?

Fehér János reagálva a felvetésekre, egyetértett azzal, hogy a kritika jogos, a GWP útmutató 2 évet csúszik az optimális elkészítési időponthoz képest. Megemlítette, hogy a 2014-20-as finanszírozási lehetőségeket lehet majd kihasználni a VKI szárazosodás és aszályproblémák kezelésére vonatkozó intézkedéseinek finanszírozására.

A következő hozzászóló Tamás János egyetemi tanár, intézetvezető, Debreceni Egyetem, a GWP munkacsoport vezetője volt. Elmondta, hogy eddig sok kérdés merült fel. A probléma igen szerteágazó, és keresnünk kell elfogadható megoldás(oka)t. Súlyozni kellene mintegy 20 kiválasztott problémát, pl. a nagy vízgyűjtőket vegyük-e vizsgálat alá, vagy a Duna-Tisza köze kapjon hangsúlyt, vagy a Felső-Tisza, vagy a földhasználatok, a finanszírozás, a fenntarthatóság, a területi eloszlás, időbeli eloszlás stb.

Fehér János a Tamás János észrevételére megjegyezte, hogy a DRS-en belül működik egy 3 éves kutatási program a JRC Joint Research Centre keretén belül, mely vizsgálja a klímaváltozási szcenáriókat a megfelelő szakmai háttérrel és adatokkal. Célja, hogy hosszú távon fenntartható és finanszírozható legyen a kutatás eredményeként megszülető intézkedés-együttes.

Fiala Károly, ATIVIZIG, Szeged hozzászólásában az aszály típusokat kiegészítette egy újabbal, a települési aszály fogalmával. A települések az urbanizációs folyamatok miatt egyre gyakrabban küzdenek vízhiánnyal.

Javasolta, hogy az aszálystratégiában kapjon hangsúlyt a vízkészlet szemlélet és a vízvisszatartás. Magyarországon pl. a vízkészlet rendelkezésre áll éves viszonylatban, de a kárkövető magatartás miatt a belvízből tározható víz gyakran hiányzik az aszályos időszakban megjelenő vízhiány alkalmával.

Elmondta, hogy az aszályérzékeny területek feltérképezését komplex módszerrel elkészítették a Duna-Tisza közére az ATIVIZIG-nél, melynek során figyelembe vették a talajtípust, a hőmérsékletet, napfénytartamot, csapadékot, talajérzékenységet, stb.

Ugyanakkor nem érzékelhető az egyes, már elkészült stratégiák hatása. Javaslata szerint sok a Tamás János által javasolt 20 kiválasztott probléma, szerinte a legfontosabb 3-ra kellene koncentrálni, amit meg is oldunk.

A VGT-vel kapcsolatban nem tartja megfelelőnek az intézkedési tervek megvalósítottságának üteme, nincs ellenőrzés a végrehajtás hatásáról.

A hozzászólásra reagálva Fehér János megjegyezte: A települési / városi aszály problémájával a Nemzetközi Vízügyi Szövetség (IWA - International Water Association) is foglalkozik. A városiasodás, a városok területi és lakossági globális arányának növekedése a vízgazdálkodás szempontjából is külön módszertant igényel. Erre egy új nemzetközi programot indítottal el Basins of the Future név alatt. Javasolta, hogy aki érdeklődik, kapcsolódjon be a program megvalósításába.

Megemlítette, hogy a GWP jelen programjában az 5. munkacsomag 5.3 és 5.5 feladatai foglalkoznak a vízvisszatartás eszközrendszerével és szabályzóival.

A VGT jelen feladataival nem állunk Magyarországon olyan rosszul. Az EU elég szigorú ellenőrzésekkel (Compliance checking) kíséri nyomon a VKI-ban előírt feladatok elvégzését. Eddig Magyarország megfelelően teljesített, az országjelentéseink időre elkészültek és azokat az EU elfogadta.

Kollár József, Tiszántúli VIZIG, Debrecen felhívta a figyelmet, hogy a felszín alatti vizek használatával kevésbé foglalkozunk és egy kapcsolódó rendeleti problémára. A VIZIG területén történt, hogy felszedették az esőztető öntözőberendezést, hogy ne használják vele a felszín alatti vízkészletet, és álljanak át csepegtető öntözésre a tormaföldeken. Az esettel kapcsolatos térségben jó a felszín alatti vizek áramlása, a nagyobb vízkivétel sem okozna talajvízszint-süllyedést. A rendelet mégsem teszi lehetővé a nagyobb mértékű öntözővíz-használatot. Javasolta, hogy a rendeletek elfogadása előtt készüljön alapos műszaki-tudományos hatásvizsgálat a rendeletek jobb megalapozottságának biztosítása érdekében és a későbbi anomáliák, gazdasági károkozás elkerülésére.

Ligetvári Ferenc professzor emeritus, VTOSZ elnök hozzászólásában elmondta, hogy az aszálykárok ellentételezésére működik jelenleg is egy vis major keret, mely része az aszálystratégia finanszírozhatóságának. Jó lenne, ha ez a lehetőség továbbra is fennállna.

A 2010-20 közötti időszakban kellene foglalkozni az öntözés fejlesztésével is. Fel kellene eleveníteni a régebben használt öntözési módszereket, nevesítve a csepegtető öntözést, mely víztakarékosabb, mint az esőztető és kíméletesebb a talajfelszínnel.

A városi klíma, mint előbb javasolt új fogalommal kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon is volt városi klímakutatás, pl. Dr. Probald Sándor foglalkozott a témával. Könyv is készült az ELTE TTK FFI Meteorológiai Tanszékéről: Alkalmazott és városi klimatológia (11. A városi klíma jellemzői, 11.2. A városok vízháztartási egyenlege)

Fehér János megkérdezte Ligetvári professzort, hogy az öntözési módszerek javításával előállított többlet termékek gazdaságosan eladhatók lesznek-e? - Ligetvári professzor válasza ? ?A piac itt van?. (Utalt a keleti, ill. orosz piacra.)

Mozsgai Katalin, közgazdász, Szent István Egyetem, Gödöllő

Az első VGT kidolgozásakor már foglalkoztak az aszály kezelésével. Javasolták is a megfelelő agrotechnikák fejlesztését segítő eszközrendszer és célprogram beindítását. Nem kapott zöld utat az első terv elfogadásakor.

A 2014-20 időszakban szükséges lenne egy jó célprogram, melynek keretében pályázható lenne az agrotechnikai fejlesztés kistáj, víztest, esetleg vízgyűjtő szinten.

Támogatja azt a megoldást, amely tartalmazza az aszályérzékeny területek kijelölését, lehatárolását.

Váradi József, volt vízügyi helyettes államtitkár, az MHT Mezőgazdasági vízgazdálkodási Szakosztály elnöke csatlakozott Vermes professzor felvetéséhez, hogy a GWP definiálja, - mely ?aszály? típus kezelésével és ezen belül mely problémákkal kíván foglalkozni?

Felvetette, hogy a vízkészlet-gazdálkodás terjedjen ki a tározásra, beleértve a talajtározást is, valamint a térségi vízátvezetési lehetőségekre is. felhívta a figyelmet, hogy a talajtározás nem vízügyi feladat, hanem a gazdálkodó feladatkörében oldható meg.

A gazdasági feladatok megvalósításához támogatási eszközrendszer kidolgozása szükséges.

Az öntözés fejlesztését a jó adottságú talajok esetében javasolta, ahol az gazdaságosan és fenntarthatóan megvalósítható.

Fehér János kiegészítése a Váradi József által említettekhez:

A GWP segíti a résztvevő országokat aszálykezelési programjuk elkészítésében. Valóban definiálni kell, hogy milyen aszály kezeléséről szól majd az útmutató.

A talajtározás nem központilag irányítható, klasszikus vízgazdálkodási eszköz. Azt csak a gazdák tudják a saját földjükön megvalósítani. Ebben az esetben a gazdák segítésére kell az eszközrendszert alakítani.

A területi vízgazdálkodás klasszikus elemeivel segíthető a gazdai rendszerek kapcsolódása.

Szalai Sándor, HUCID elnök, Szent István Egyetem, Gödöllő:

A települési aszály ? szerinte - általában nem aszály, a vízhiány, a vízellátottság és a vízigény összhangjának megbomlásának következménye.

Aszálysérülékenységi térképezésre lenne szükség, érzékenységi térkép van.

A DRS cselekvési programjában csak az árvízi prioritást érzékeli, de reméli, hogy az aszálykezelés közös kutatási programjára is lesz pénz. Jó lenne egy közös kutatói szervezet is, ahol a különböző szakirányú kutatók összekapcsolhatnák adataikat és szakmai tudásukat.

Blaskó Lajos, Debreceni Egyetem, AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet

Szerette volna felhívni a figyelmet a szikesek, valamint a talajok sóháztartásának problémájára. Az esőztető öntözést a só kérdés miatt nem javasolja a felszín alatti vizek használatával, a csepegtetőt preferálják.

Fehér János megjegyzése: Remélhetőleg gazdaságosan bánnak majd a felszín alatti vizekkel és nem okoznak káros talajvízszint-süllyedést, mint pl. USA-ban.

Kolossváry Gábor, főosztályvezető, Vidékfejlesztési Minisztérium, aki időközben csatlakozott a tanácskozáshoz javasolta, hogy tartsuk meg a vízgazdálkodás, a táj és a mezőgazdaság összhangját. Döntsük el, hogy milyen célt akarunk elérni, ne akarjunk olyan megoldásokat, amik nem vízgazdálkodáshoz kapcsolódóak.

Az öntözés fejlesztését a jó adottságú talajok esetében javasolta, ahol gazdaságosan és fenntarthatóan megvalósítható.

Zárszó

Gayer József, kuratóriumi elnök, GWP Magyarország zárszavában rámutatott arra, hogy a GWP közvetítő szeretne lenni a különböző szakértői csoportok között. Az IDMP projektben elkészülő útmutatóval elősegíti egy jobb aszálykezelési stratégia megalkotását.

Az emlékeztetőt Gáspár Judit (GWP munkacsoport) állította össze Fehér János kiegészítéseivel.

Budapest, 2013. december 4.

--------------------------

A jelenlévők listája: 

Bihari Zita                    OMSZ                                  

Blaskó Lajos                 DE                                         

Dobos György               VM                                       

Fehér János                  GWP Magyarország                      

Fiala Károly                  ATIVIZIG                            

Galambos Mária            VM                                       

Gáspár Judit                 GWP Magyarország                      

Gayer József                 GWP Magyarország                      

Gerencsér Ágnes           VM                                       

Gyulai Iván                   ECOLINST                           

Horváth Béla                 KÖTIVIZIG                         

Ijjas István                   MHT                                     

Jolánkai Márton             MTA                                     

Kavrán Viktória              VM                                       

Kinorányi Éva                VM                                       

Kocsis István                 SZIE                                      

Kolossváry Gábor           VM                                       

Kollár József                  TIVIZIG                               

Kolossváry Gábor           VM                                       

Konkoly Márta                MEKH                                 

Lakatos Mónika              OMSZ                                  

Ligetvári Ferenc             VTOSZ                                

Molnár Péter                  NeKi                                     

Mozsgai Katalin              SZIE                                      

Simándi Péter                SZIE                                      

Szalai Sándor                HUCID                                 

Tamás János                 DE                                         

Váradi József                 MHT                                    

Vermes László               BCE                                      

Virágné Kőházi Edit        KÖTIVIZIG                         

Zsembeli József             DE AGTC