Hírek

2012.

A Somogy Megyei Ifjúsági Jogvédő Közhasznú Alapítvány szervezésében "Víztakarékossági rendezvénysorozat? kezdődött az ökológiailag fenntartható fogyasztásért.

A program célja a felsőoktatási hallgatók figyelmének ráirányítása a vízhasználattal kapcsolatos fenntarthatósági problémákra, a vízszennyezés megelőzési lehetőségeire, a víztakarékos megoldások közvetlen és közvetett alkalmazási lehetőségéire, továbbá a megoldási alternatívák gyakorlati alkalmazására.

A "Víztakarékossági rendezvénysorozat hét magyarországi felsőoktatási intézményben kerül megrendezésre 2012 tavaszán:

• március 29. Kecskeméti Főiskola
• április 3. Dunaújvárosi Főiskola
• április 5. Károly Róbert Főiskola / Gyöngyös
• április 18. Szent István Egyetem / Szarvas
• április 20. Szegedi Tudományegyetem
• április 26. Nyugat-Magyarországi Egyetem / Sopron
• április 27. Debreceni Egyetem

Az előadók:

• Prof. dr. Ligetvári Ferenc az MTA doktora
• Dr. Gayer József GWP Magyarország
• Dr. Papp Mária c. egyetemi docens (képünkön)
• Dr. Juhász Endre c. egyetemi tanár

A rendezvény előadásaival megszerzett tudás azonnal kamatoztatható a kiírt vetélkedőn történő pályázással, mely egy meghatározott víztakarékossági témakörben megírt pályamunka benyújtását jelenti. A legjobb pályamunkát benyújtó hallgatót – intézményenként – értékes díjjal jutalmazzák.

További részletek: http://www.viztakarekossagert.hu/

2012.

Negyedszázaddal a Brundtland bizottság jelentése után az ENSZ főtitkárának Ban Ki Mun-nak a kezdeményezésére összehívott Magas szintű panel a globális fenntarthatóságról elkészítette a (szabad fordításban) Rugalmasan ellenálló emberiség és világ: egy jövő, melyet érdemes választani c. jelentését. 

A globális kihívásokkal foglalkozó 22 tagú panelt a finn és a dél-afrikai államelnök vezette és tagjai között Brundtland asszony mellett számos miniszter és magas rangú állami vezető szerepelt. A panel titkárságát Pásztor János Ban Ki Mun klímaügyi főtanácsadója vezette.

A panel hosszú távú jövőképét a szegénység eltörlése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a növekedés inkluzívvá (mindenki számára elérhetővé) válása, a termelés és a fogyasztás fenntarthatóbbá tétele, a klímaváltozás elleni küzdelem és a földi határok tiszteletben tartása jelenti.

Ennek elérése érdekében 56 nehéz, de politikai szempontból megvalósítható javaslatot tartalmaz a jelentés, melyek:

• az emberközpontú fenntartható fejlődéssel (melyben nagy szerepet játszik az oktatás),
• az integrált szemlélettel (a környezet, a társadalom és a gazdaság összefüggéseivel),
• a fenntartható gazdasággal (hosszú távú gondolkodás, a környezeti és szociális költségek figyelembe vétele, a finanszírozás ösztönzése a fenntarthatóság javára, indikátorok kidolgozása),
• az intézményi rendszer (kormányzás) erősítésével,

foglalkoznak, mindezt a tudomány szerepének hangsúlyozása mellett.

A jelentést az ENSZ megküldi a tagállamoknak, azzal a kéréssel, hogy az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája (Rió+20) előtt reagáljanak rá.

United Nations Secretary-General?s High-level Panel on Global Sustainability (2012). Resilient People, Resilient Planet: A future worth choosing.New York: United Nations.

Letölthető a http://www.un.org/gsp/ honlapról.

2012.

A Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Hidrológiai Társaság, az Agrárkamara, és a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata

Célkeresztben a vízgazdálkodás

változások és korszerűsítési folyamatok

címmel konferenciát rendezett 2012. április 24-én a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A konferenciáról itt olvashat részleteket.

2012.

A Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség (International Association of Hydrogeologist) Magyar Nemzeti Tagozata, a Nemzeti Környezetügyi Intézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék közös, angol nyelvű rendezvényére kerül sor 2012. május 11-én a Nemzeti Környezetügyi Intézetben.

 Meghívó

International Association of Hydrogeologist Magyar Nemzeti Tagozata

2012. május 11-i

a Nemzeti Környezetügyi Intézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék közös rendezvényére

"Slovenia – Hungary Short Consultation on Groundwater Bodies?

A rendezvény nyelve: angol, a részvétel ingyenes

Helyszín:      NEMZETI KÖRNYEZETÜGYI INTÉZET Tanácsterem

( 1012 Budapest, Márvány utca 1/d. fsz. 30.)

PROGRAM

10:00 – 10:15        Welcome

10:15 – 11:00         Drinking water safeguards zones – methodology and current practice in Slovenia (Dr. Mihael Brenčič, University of Ljubljana)

11:00 – 11:20         Drinking water safeguards zones – methodology and current practice in Hungary (Ms. Ágnes Tahy, National Institute for Environment)

11:20 – 12:00        Consultation, disscussion

12:00 – 13:00        Lunch break

13:00 – 13:45         Water bodies protection from negative influences from the roads – methodology and current practice in Slovenia (Dr. Mihael Brenčič, University of Ljubljana)

13:45 – 14:00        Consultation, disscussion

14:00 – 14:15         Coffee break

14:15 – 15:00         Transboundary groundwater body of Karavanke between Austria and Slovenia (Dr. Mihael Brenčič, University of Ljubljana)

15:00 – 15:20         Transboundary groundwater body of Aggtelek Karst (Mrs. Katalin Gondár-Söregi, Smaragd-GSH Co.)

15:20 – 16:00         Consultation, discussion and closing

Kérjük, hogy részvételi szándékát 2012. május 7-ig jelezze az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., telefon: +36 30 343 5913

A program során lehetőség van önköltséges ebédre, melynek ára 1.300,- Ft. Helyszíne: NeKI-vel szembeni Márvány Mennyasszony Étterem. Ebédigényét és menüválasztását kérjük, szintén közölje 2012. május 7-ig, választható menük:

A: Brassói aprópecsenye                   Desszert: fagylalt

B: Tejszínes zöldséges penne             Desszert: fagylalt

2012.

"Munkaszervezési okok miatt 2012. június 5-étől az Országos Vízjelző Szolgálat tájékoztatási és közreadási kötelezettségének átmenetileg nem tud eleget tenni.?

A VITUKI "Hydroinfo" honlapján megjelent hír azt jelenti, hogy bizonytalan ideig nem kapnak információt, előrejelzést a folyóink és tavaink vízállásáról a partok menti önkormányzatok, a hullámterekben gazdálkodók, a horgászok és vízparti üdülők – mindazok, akiket napi munkájuk, felelősségük, vagy időtöltésük a vizeinkhez köt. A mérnököket is közvetlenül érinti ez a hír, hiszen ellehetetleníti a folyamatos ár- és belvízi helyzetértékelést, ahol éppen hidat építenek, vagy más műszaki beavatkozást végeznek,ettől függően tervezik, hogy mit tegyenek, ha jön egy árhullám, vagy más változás a vizek járásában. Sokak mindennapi életébe beépült, pótolhatatlan információbázis csukódott be!

A Magyar Mérnöki Kamara küldöttközgyűlése, 2012. május 19-én határozatban hívta fel a figyelmet, hogy az 1835 óta gyűjtött Központi Hidrológiai Adattár és a hozzá kapcsolódó környezeti adatok (1) köztulajdonban tartása, (2) egységben maradása és (3) a mindenkori hozzáférés biztosítása nemzeti érdek.

Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ebből a hármas követelményből egy - a mindenkori hozzáférés - most megsérült. Fontos jelzés ez arra nézve, hogy okkal aggódunk a másik kettőért is, hazánk vízrajzának ismeretanyagáért, sok környezeti, vízminőségi adatért, az ezeket kezelő szakmai műhely sorsáért. Elengedhetetlennek tartjuk a VITUKI helyzetének a gyors rendezését, működőképességének, egységének a fenntartását, az állami kötelezettséget képező feladatok finanszírozásának a megoldását.

Reich Gyula

elnök

MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

2012.

A Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából rendezett szakmai konzultáció megváltozott dátummal, 2012. június 25-én kerül sorra. A meghívó itt tölthető le. A nemzeti aszálystratégia előkészítéséről a Magyar Hidrológia Társaság XXX. Vándorgyűlésére készített cikk, mely segíthet a konzultációra való felkészülésben, itt érhető el.

2012.

A Duna a világon az egyetlen folyó, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik. A nemzetközi Duna Nap célja, hogy felhívja a figyelmet erre a naponta használt és sokszor kihasznált csodálatos folyóra, és ezzel egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki.

A vízgyűjtő országai 2004. június 29-én ünnepelték először ezt a napot, abból az alkalomból, hogy tíz évvel korábban írták alá a folyó és vízgyűjtője védelmében a Duna Védelmi Egyezményt. Az esemény mára hagyománnyá vált, 2012-ben kilencedik alkalommal ünnepeljük meg az eseményt.

A Global Water Partnership Közép- és Kelet-Európa régió szervezésében a dunai hajók immár hagyományosan június 29-én 14.00 órakor egyezményes kürtjellel – egy hosszú, és egy rövid kürtszó háromszor egymás utáni ismétlésével – köszöntik a Dunát.

Reméljük, minél több hajó csatlakozik a kezdeményezéshez ebben az évben is.

2012.

Lezajlott a 2012. évi Duna Művészeti Mestere alkotói pályázat bírálata. A zsűri a beérkező pályázatok közül először 10 alkotást választott ki, majd ezek közül jelölte ki az idei nyertest.

A 2012. évi hazai pályázat nyertes alkotása:

A SZEMÉT – Aquaterrorista

(Németh Csilla, Pálfi Mária, Réger Patrik)

Lébényi ÁMK

9155 Lébény, Iskola köz 1.

 A szabályoknak megfelelően ez a pályamű képviseli Magyarországot a dunai országok nemzetközi versenyében, ahol a végső győztest a "Duna Művészeti Mestere" címmel tüntetik ki.

A tízes döntő további résztvevői voltak:

A FEKETE - ERDŐTŐL A FEKETE - TENGERIG - avagy a Duna színei

(Berencsik Boglárka, Molnár Zsanett)

Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola

3100 Salgótarján, Kissomlyó út 1.

A csigák bárkája

(Hornyák Kálmán, Németh Mihály, Tóth Dominik)

SZONEK Zsigmond Király Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye

7951 Szabadszentkirály, Ady Endre u. 37.

Kis kacsa fürdik RECE-RUCA RÉCE

(Deregi Boglárka, Detki Benedek, Tóth Milán)

Móra Ferenc Általános Művelődési Központ

3434 Mályi, Móra Ferenc u. 11.

Éltető VÍZ és Mesterség

(Bátori Liza, Csák Dániel, Kohut Ákos)

Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola

5520 Szeghalom, Dózsa u. 2.

KÉK DUNA KERINGŐ

(Hrubeczky Nikolett, Kis Erika, Pap Ildikó)

Ipari Szakközépiskola és Szakiskola

2760 Nagykáta, Csonka köz 6.

Kő-fa-lom-malom

(Fábján-Nagy Andrea, Mándi Éva, Zsenkovics Lilla)

Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium

7400 Kaposvár, Baross Gábor u. 19.

Lánchíd

(Magyarlaki Martina Szabó Anna)

Herman Ottó Szakképző Iskola

9700 Szombathely, Ernuszt Kelemen utca 1.

Már Poszeidon sem a régi

(Fébó Anita, Fébó István, Lukács Máté)

Szent László Általános Művelődési Központ

6500 Baja, Katona József u. 3.

Sikeres vízre szállás

(Truong Nhu Quynh)

Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelv? Általános Iskola és Gimnázium

1117 Budapest, Baranyai u. 16-18.

A nyertes és a helyezett alkotások fotói itt tekinthetők meg.

Gratulálunk a résztvevőknek!

2012.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2010-es állapotjelentése[1] szerint az EU vízpolitika céljainak elérése, számos régi és újonnan felmerülő probléma miatt, bizonytalanná vált. Bár a jelenlegi vízügyi jogi keretek megfelelőek és azok koherenciája is biztosított a környezetvédelmi politikával, bizonyos elmaradás tapasztalható a vízügyi politika érvényesítésénél és konfliktusok tapasztalhatók a vízpolitika és más EU politikák között. A problémák tükrében elsőrendű fontosságú a vízügyi politika megvalósítása, a megvalósítás javítása, annak érdekében, hogy annak haszna realizálódjon. Ugyancsak fontos más politikákkal, különösen a Közös Agrárpolitikával (KAP) és a regionális politikával való integráció magasabb foka. Szükséges a koherencia erősítése a megújuló energia és közlekedési politikával is azért, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére hozott intézkedéseknek ne legyenek negatív hatásai a vizek állapotára.

Fenti kihívásokra válaszul és az EU vízpolitikai céljainak biztosítása érdekében fontos tisztázni, szükségesek-e további intézkedések tagállami és EU szinten, és ha igen, melyek azok.

Az EU válasza ezekre a kérdésekre a Blueprint to Safeguard Europe's Water (röviden "Blueprint"). Megjelenését 2012 novemberére tervezi az Európai Bizottság.

A "Blueprint" célja az európai vízkincs megőrzése, jó minőségű és mennyiségű víz biztosítása minden jogos vízhasználat számára, összhangban a VKI-val. Időtávlata 2020, ami kapcsolódik az EU 2020 stratégiához, különösen a tervezett Készlethatékonysági Útitervhez. A ?Blueprint? négy folyamatban lévő értékelést szintetizál:

• a tagállamok VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek értékelését,
• az EU aszálystratégia felülvizsgálatát,
• a vízkészletek sérülékenységének vizsgálatát a klímaváltozás és más antropogén hatások szempontjából,
• egy ún. "Fitness Check" vizsgálatot[2], az EU egész vízpolitikájának felülvizsgálatára.

A Blueprint az elkövetkező évekre meghatározza az EU vízpolitikájának menetrendjét, különös tekintettel a Közös Végrehajtási Stratégiára. Az eddig elkészített értékelések alapján nem várható lényeges változás a jelenlegi vízpolitikához képest. Viszont 2019-ben esedékes lesz a VKI általános felülvizsgálata és esetleges módosítása, az első ciklus eredményei alapján.

Az Európai Bizottság 2012. március 15. és 2012. június 7. között internetes konzultációs lehetőséget biztosított annak érdekében, hogy az érintettek minél szélesebb köre kifejthesse véleményét az európai vízkészletek fenntartható kezelése érdekében. Ennek megkönnyítésére konzultációs dokumentumot[3] készített a Bizottság, melynek magyar fordítása[4] is elkészült és közzétételre került. Ezen túlmenően május 24-25-én Brüsszelben került sor a 3. Európai Víz Konferenciára, melynek során mintegy 400 érdekelttel (a tagállamok, a Bizottság, érdekszövetségek, civil szervezetek és vízgyűjtő szervezetek képviselői) folyt konzultáció a Blueprint-ről. Ennek alkalmával publikálták a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek előzetes értékelését, valamint a 2007-es EU aszálystratégia elemzését.

A konferencia, illetve a konzultációs dokumentum megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze:

1. Kulcskérdések

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrehaladást ért el Európa a vizek terhelésének csökkentésében. Ennek ellenére a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tanúsága szerint az európai víztestek több mint felének állapota nem éri el a jó ökológiai állapotot (potenciált). Ráadásul sok VGT-ben nincs erre utaló törekvés és általánosan tapasztalható a mentességekhez való "menekülés?, amit nem támaszt alá átlátható indoklás, önkényes megítélések tapasztalhatók. Sok esetben nem látszik, mikorra várható a célok elérése. Nagy területeken (főleg Dél-Európában) tapasztalható vízhiány. Ezt tovább súlyosbítják a növekvő igények és a klímaváltozás. A ClimWatAdapt tanulmány[5] szerint a vízhatékonyság növelése mellett is fennmarad a probléma. A vízhiány mellett a csapadékrezsim változása miatt az elmúlt 30 évben az árvizek-aszályok gyakorisága is nőtt, gazdasági és környezeti károkat okozva. Szükséges a jó ökológiai állapot fenntartásához tartozó vízhozam meghatározása (jelenleg nincs egységes definíció). Az aszályok és árvizek kezelésére ökoszisztéma alapú megközelítésre van szükség (természetes vízvisszatartás, árterület helyreállítása stb.) a hagyományos eljárások kiegészítésére, adott esetben helyettesítésére.

2. Intézkedési lehetőségek

Az EU vizeire vonatkozó célok elérése érdekében a kulcspolitikák mentén számos intézkedést kell hozni:

• az ökoszisztémák védelme érdekében a keletkezés helyén történő szennyezés-csökkentés, folyók átjárhatóságának helyreállítása, vízbázisok védelme,
• a természetes vízvisszatartás elősegítésére szolgáló intézkedések, mint a vízfolyások, vizes területek, árterületek természetes jellegének erősítése, a talajban történő tározás és a felszín alatti víz visszatáplálásának növelése (zöld infrastruktúra),
• vízhiányos területeken a vízhatékonyságot segítő intézkedések is szükségesek az öntözéssel, a vízvezeték hálózatokkal, illetve szerelvényekkel, berendezésekkel kapcsolatban, nem elfeledve az ezzel járó energiatakarékosságot sem,
• szennyvíz újrahasznosítás, megfelelő tisztítás után, öntözési célra, vagy ipari használatra, a biztonsági feltételek teljesülése esetén.

A VGT-k kiértékeléséből kiviláglik, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni az intézkedések költség-haszon elemzésének, időzítésének és összhangjuk megteremtésének.

Fenti intézkedésekkel kapcsolatban EU szintű lépések szükségesek, melyek értékelése a Blueprint folyamatban lévő előkészítése során történik. Alkalmazásukra a második és további tervezési ciklusokban kerülhet sor.

3. Gazdasági ösztönzők

A célok elérése érdekében alkalmazott gazdasági eszközök nagyon hatásosak tudnak lenni a vízgazdálkodásban a szereplők (készleteket használók, fogyasztók) ösztönzésén keresztül, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezek kiegészítő, nem helyettesítő intézkedések. Alkalmazásuk során figyelemmel kell lenni más területek (energia, klíma, mezőgazdaság) céljaira és eszközeire is.

A VKI 9. cikke szerinti gazdasági eszközök a vízhasználatok hatékonyságának növelésére és a szükséges infrastruktúra beruházási igényének a fedezésére is irányulnak. Azonban a VGT-k elemzése alapján az látszik, hogy a jelenlegi árrendszer gyakran alkalmatlan a hatékonyság és az egyenlő elbánás céljainak egyesítésére, továbbá nem mindig teszi lehetővé a költségmegtérülés megfelelő szintjét az intézkedések fenntartható finanszírozására.

A gazdasági eszközök használatának elmaradása a vonatkozó ismeretek hiányára, az elfogadásukkal való szembenállásra, valamint a szükséges előfeltételek hiányára vezethető vissza (mérések hiánya, illegális vízkivételek).

Hatékonyabb vízhasználatokat biztosító rendszerek (pl. vízkereskedelem) csak vízgyűjtő, vagy kisebb léptékben lehetségesek, de EU szintű támogatással.

Az ökoszisztéma szolgáltatásokért (pl. tározás, árvízvédelem, széndioxid tárolás, stb.) történő fizetés megfelelő üzenetet közvetít az ökoszisztéma szolgáltatások társadalmi, környezeti és gazdasági hasznáról. Az ökoszisztéma szolgáltatások olyan szinten segítik elő a környezeti célok elérését, ami túlmegy a szennyező fizet elv szintjén.

(A konferencia résztvevői legnagyobb arányban a mérések fontosságát hangsúlyozták, majd az ökoszisztéma szolgáltatásokról szóló útmutatók szükségességét vetették fel, míg a vízkereskedelem elenyésző támogatást kapott.)

4. Intézményi rendszer és tudásbázis

A Fitness Check hívta fel a figyelmet arra, hogy a végrehajtás hibái aláaknázhatják az EU vízpolitika hatékonyságát. Az intézkedések végrehajtásához elengedhetetlen a hatékony irányítás és intézményrendszer. A VGT-k elemzése további aggodalmakra világított rá: az intézményi szerkezet elaprózódása, a gyenge intézménybeli és "közi kapcsolatok és a kapacitáshiányok megakadályozzák a hatóságokat, hogy a VKI végrehajtásához szükséges elemzéseket, monitoringot elvégezzék, a VGT-ket kidolgozzák és végrehajtsák. Emellett a VKI által előírt integrált, vízgyűjtő szintű vízgazdálkodást sok esetben hátráltatják az egyes tagállamokon belüli, illetve azok közötti adminisztratív határok. Mindezeken felül a jelenlegi pénzügyi válság hatásai a kormányzati szervek költségvetésére, ezen keresztül a vízügy intézményrendszerére vonatkozóan nem ismertek pontosan.

Tudásbázis terén meggyőző fejlődést mutat az eddig kidolgozott, a VKI végrehajtására vonatkozó útmutatók összessége, ugyanakkor számos témában továbbiakra lenne szükség. Fontos lenne a "nem-cselekvés? következményeinek és az intézkedések hasznainak jobb megértése, vízgyűjtő szintű vízmérlegek alkalmazásával a vízkészletek mennyiségi és minőségi hiányosságainak azonosítása. Jelentős előrelépés történt a vízökológiai ismeretek terén, köszönhetően a szakértők közötti információ megosztásnak, azonban a felmerült tudásbeli hiányosságok további kutatást érdemelnek. Az információ feldolgozása tekintetében fontos lenne, hogy olyan egymással együtt alkalmazható adatbázisok épüljenek fel, melyek nem csak a vízügyi tudásbázist erősítenék, de szakszerű és folyamatos frissítésük az amúgy kötelező adminisztrációs terheket is csökkentené.

(A konferencián hangot kapott az a vélemény, hogy a jelenlegi műszaki-természettudományi tudás elegendő, viszont a tudomány és a politika közötti kapcsolat erősítése szükséges.)

5. Globális szempontok és innováció

Az innováció fontosságára éppen a magyar Elnökség alatt elfogadott Tanácsi Következtetések irányították rá a figyelmet. A Bizottság 2012 májusában elfogadott közleménye meghirdette az Európai Innovációs Partnerséget, azzal a céllal, hogy Európa vezető szerepet szerezzen a víztechnológia és "szolgáltatások területén (az innováció erősítésével, új piaci lehetőségek segítésével, a víz fenntartható és hatékony használatának támogatásával, stb.). Ehhez a magánszféra bevonása szükséges, valamint a köz- és magánszféra közötti szinergia biztosítása (politika alakítás és prioritások meghatározása az előbbi, finanszírozás az üzleti lehetőség érdekében az utóbbi részéről).

Az EU elkötelezett a Millenniumi Fejlesztési Célok elérésére, aktív a Rió + 20 előkészítésében és folytatja a 2002-ben meghirdetett EU Víz Kezdeményezést. Növekvő vízhiánnyal kell számolni globális szinten a következő évtizedekben. Az EU a fejlesztési együttműködési politikáján keresztül hozzájárulhat a probléma kezeléséhez a fejlődő országok integrált vízgazdálkodásának támogatásával. Ez különösen fontos az importált javak virtuális víztartalma, illetve az exportáló ország víz lábnyomának szempontjából.

(A résztvevők nagy része támogatta az Innovációs Partnerség EU-n kívüli kiterjesztését és majdnem mindenki a Víz Kezdeményezés folytatását.)

6. A problémák kezelése

A Blueprint a felvetett problémák kezelésére már a konzultációs anyagában megoldási javaslatokat tett, röviden összefoglalva az alábbi módszerekkel orvosolná a felmerült hiányosságokat:

Új útmutatókkal: vízmérleg, ökológiai vízigény alkalmazására; természetes vízvisszatartási intézkedésekre; integrált víz- és területhasználatra; gazdálkodói intézkedésekre; elszivárgás csökkentésére; víz-újrahasznosítás tanúsítási rendszerére; vízhasználati hozzájárulások kiszámítására; vízjogokkal való kereskedésre.

Új ajánlásokkal: indikatív, vízhatékonysági célérték alkalmazására; vízmérleg-készítés, a vízhatékonysági célkitűzések és az ökológiai vízigény meghatározására, alkalmazására; egyedi vízár politikára; vízügyi irányításra.

Új módszertanokkal, jó gyakorlatokkal: módszertan szivárgás mértékének meghatározására; átfogó szakértői értékelési folyamat a hatóságok koordinációs szerepének javítására; innovációs megoldások a mezőgazdaság negatív hatásainak minimalizálására, jótékony hatásainak maximalizálására; EU-s legjobb gyakorlatok azonosítása, elterjesztése.

VKI módosításával, kiegészítésével: ökológiai vízigényekkel; kivett vízmennyiségek kötelező mérésével; a használt víz térfogatával arányos árazással; vízhasználatok megfelelő hozzájárulásának kiszámításával; hatóságok koordinációs erejével kapcsolatban.

Új jogszabályokkal, szabályozással: aszálykezelési irányelv; irányelv épületek vízhatékonysági követelményeiről; bioenergia-növények fenntartható termelésének szabályozása; SKV irányelv hatályának kiterjesztése vízenergia fejlesztési tervekre; vízhatékonysági követelmények készülékekre; vízhasználattal kapcsolatos követelmények épületekre; gazdálkodói vízdíj kötelezettségek; szabvány tisztított szennyvíz újrahasználatára (közegészségügyi feltételekkel).

Pénzügyi alapokkal, támogatásokkal, ezekhez feltételek szabásával: aszály sürgősségi alap létrehozása; szivárgás csökkentésének támogatása[6]; mérőműszerek kötelező használata öntözéses támogatások, közvetlen kifizetések feltételeként[7]; elszivárgást csökkentő beruházások támogatása[8]; KAP támogatások és VGT intézkedések összehangolása.

Fogyasztók tájékoztatásával, ösztönzésével: készülékek címkézése; legnagyobb "rejtett" vízigényű termékek címkézése; épületek teljesítményosztályozása; "víz lábnyom? termék-címkézés.

Egyéb új feladatokkal: korai aszály-előrejelző rendszer felállítása; nagykiterjedésű öntözött terület feltérképezése, összevetése a vízkivételi engedélyekkel; adat- és információ-megosztás (WISE) továbbfejlesztése.

Készítette:

dr. Gayer József (GWP Magyarország) és Kabódi Vera (Vidékfejlesztési Minisztérium)

2012.

A kormányportálon megjelent a Vidékfejlesztési Minisztérium által elkészítette, a szakmai egyeztetést szolgáló konzultációs anyag, az aszály kezelésének hosszú távú koncepciójáról. A közigazgatási és társadalmi egyeztetésre ezt követően kerül sor.